A népzene
A zene már évezredek óta, a bölcsőtől a sírig, része az ember életének. Egy adott táj népzenéje viszont történeteket is hordoz magában. Történeteket az ott élő emberekről, a vidékről, a történelemről. Ilyen a Muravidék népzenéje is, amely a néphagyomány révén, nemzedékről nemzedékre öröklődött. A muravidéki népzenei hagyomány kutatása a 19. század végén kezdődött.
A muravidéki emberek már a 19. század végén vándoroltak a világban, visszatérve pedig magukkal hoztak más zenéket is, ami által a néphagyományba nem ritka esetben egyedi elemek is beépültek. A népzenei dallamokra a Magyarországgal való ezeréves kapcsolat, pszichológiai értelemben pedig az egyik oldalon a Mura-menti síkság nyíltsága, a másik oldalon pedig a kissé magasabbról nyíló kilátás a Goričkó felől, a kivándorlás történelmi és gazdasági tényei, a családok vallási szilárdsága és egyéb tényezők is hatottak.
A bandák
A zene esetében, néphagyomány vonatkozásában, elsősorban a hangszeres zenére gondolunk. A 20. század utolsó évtizedéig a Muravidéken még éltek az ilyen zene alkotói, mint például a Kociper-Baranja banda (később Beltinška banda néven váltak ismertté). Az előadásmódot tovább vivő zenészek által és azzal, hogy a zenei tudást közvetlen átadták a Marko bandának, majd később a Fiatal beltinci bandának, ez a műfaj ma is él.
A leggyakoribb zenei felállás: a cimbalom, hegedű, klarinét és a nagybőgő, a kávéházi együttesek felállásából ered, amelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig a nagyobb települések vendéglőiben muzsikáltak.
Rezesbandák
Az egyházi, illetve vallási körmenetek (húsvét, úrnapja stb.) részét képező zene is helyenként népi jelleget kapott, főképp azokban az esetekben, ahol a zenészek csak ilyen alkalmakkor gyűltek össze, a dallamok archaikus hangzása pedig nemzedékről nemzedékre folytatódó különlegességgé vált.
Tamburazene
A tamburazenének Beltinciben sokéves hagyománya van, a feljegyzések és a fényképek alapján a kezdetek 1924-re datálhatók, az idősebbek elmondása szerint azonban Beltinciben már 1915-ben volt tamburazenekar. A beltinci tamburások már régóta az úgy nevezett Farkaš-féle, kétszólamú kvintrendszer szerint játszanak. Évek hosszú során a hegedű mellett a tambura volt az egyedüli hangszer, ami jelen volt a lakodalmakban és egyéb eseményeken. Csak később lépett részben a helyébe a harmonika.
Forrás: Sebastijan Rous: Vzhodno v raju, Drobtinice iz Pomurja, 2004
Gančani banda/Banda iz Gančan (muzsikálás a Gjerkeš vendéglőben Gančaniban, 1924-ben. Zenészek: Ivan Kuzma (1887–1946), Gančani; Ivan Zorko (1901–1972), Gančani; Alojz Ožbetič (1888, 1928-ban kivándorolt Amerikába) – hegedű, Gančani; Martin Bakan (1900–1988), Gančani; Jožef Gruškovnjak (1901–1977); Gančani) Forrás: Jože Bakan, Gančani
Kociper-banda (muzsikálás Katarina és Ivan Zadravec lakodalmán 1934. 09. 30-án. Zenészek: Janez Kociper (1909–1998) – hegedű, Beltinci; Ivan Kociper (1878–1960) – hegedű, Beltinci; Štefan Mataj – kiscimbalom, Odranci; jobbszélen Jožef Kociper (1905–1999) – nagybőgő, Beltinci) Forrás: Elizabeta Zadravec, Beltinci
Kociper-Baranja banda (muzsikálás Ingolstadtban Németországban a 70-es években. Zenészek: Jožef Kociper – nagybőgő, Beltinci; Rudi Horvat – brácsa, Völgyifalu ; Miška Baranja – cimbalom, Noršinci; Anton Rajnar – klarinét, Beltinci; Janez Kociper – hegedű, Beltinci) Forrás: KUD Beltinci
A Kociper – Baranja banda és a Marko banda első felállása Boris Žaliggal(muzsikálás Boris 60. születésnapján az Olaj vendéglőben Gančaniban, 1995-ben. Zenészek: Boštjan Rous – klarinét, Samo Budna – hegedű, Andi Sobočan – cimbalom, Janez Kociper – hegedű, Jožef Kociper – nagybőgő és Boris Žalig (1936–1999) – harmonika) Forrás: KUD Beltinci
Marko banda (fellépés a 2015-ös Nemzetközi folklórfesztiválon Beltinciben a Marko banda fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Zenészek: Miha Kavaš – hegedű, Slavek Petek – nagybőgő, Andi Sobočan – cimbalom, Boštjan Rous – klarinét in Željko Ritlop – klarinét) Forrás: KUD Beltinci
A fiatal beltinci banda(szereplés a Nemzetközi folklórfesztiválon Beltinciben 2002-ben. Zenészek: Rok Sraka – hegedű, Miha Kavaš – hegedű, Blaž Ščavničar – klarinét, David Santro – harmonika, Dani Kolarič – cimbalom, Anja Sraka – cimbalom, Luka Ščavničar – nagybőgő) Forrás: KUD Beltinci
Beltinci tamburazenekar(a Balažic család udvarán a Panonska utcában Beltinciben, az 50-es években. Zenészek: Ivan Balažic (1928–1998), Karel Balažic (1933–2007), Alojz Filip (1933–2003), Mirko Baligač – Dimek (1924–1968), Jože Zver – Joco (1938–2011) és Štefan Baligač – kivándorolt Ausztráliában) Forrás: Ludvik Penhofer, Beltinci
A KUD Beltinci tamburazenekara énekesekkel (muzsikálás a beltinci parkban 2019-ben. Zenészek: Uroš Smej – 2. basszprím, Jožef Kavaš – 2. basszus, Jože Maučec – 1. basszus, Matija Tibaut – 2. tenor, Danilo Lebar – kontra, Greta Zrinski – 2. basszprím, Silva Šebjan – 1. basszprím, Mirko Smej – Miki – 2. tamburabőgő, prímtambura, Jože Lebar – 1. tenor, Aleš Smej – 1. basszprím, Marko Smej – tamburabőgő) Forrás: KUD Beltinci tamburaszekciója/Tamburaška sekcija KUD Beltinci; fotó: Boštjan Rous, Beltinci
Beltinci ifjúsági fúvószenekar (Orel szervezet, az egykori beltinci labdarúgó-pálya előtt, 1943-ban); Forrás: Sebastijan Rous, Beltinci
Böltinska plejbanda/Belatinci rezesbanda (szereplés Beltinci központjában a folklór ünnepén 2020-ban. Zenészek: 1. sor: Sašo Zver – klarinét, Goran Mundžar – trombita, Peter Tratnjek – trombita, Matija Horvat – trombita a, Stanko Peterka – trombita, zenekarvezető; 2. sor: Željko Ritlop – klarinét, Boštjan Rous – szaxofon, Blaž Ščavničar – szaxofon, Slavek Petek – bariton; 3. sor: Max Pozderec – dobos, Stanko Sraka – cintányér, Rok Sraka – dob) Forrás: KUD Beltinci, fotó: Boštjan Rous